Szabályzatok

Az Egyetem útvesztői, avagy mi az, amit jó ha tudsz!

Az alábbi részletes ismertetőben a leggyakrabban előforduló hallgatói ügyekre koncentrálva kiemelünk néhány fontos tudnivalót a Rátok vonatkozó jogszabályokból, szabályzatokból, és ezeket kiegészítettük néhány gyakorlatias tanáccsal.
Felhívjuk a figyelmeteket, hogy az alábbiak elolvasása NEM PÓTOLJA a jogszabályok, sza bályzatok megismerését! A Nemzeti Felsőoktatásról szóló törvény alapján készült egyetemi sza bályzatok idén is tartalmaznak új szabályokat, ezért érdemes most is áttekintened a szabályzati környezetet. Ha problémád adódik, először a kari HÖK képviselőddel konzultálj!

I. a felsőoktatásba lépve

1. A magyar képzés rendszere

A magyar többciklusú képzési szerkezetben az első képzési szint az alapképzés (bachelor; rövidítve: BA, BSc), amely (szaktól függően) 68 féléves. Ez a képzési ciklus a munkaerőpia con jól hasznosítható szakmai ismereteket ad, egyidejűleg alapot nyújt az adott szakterületen történő további tanulmányok folytatásához, a mesterfokozat megszerzéséhez. Az alapképzés ben szerezheted meg az első felsőfokú végzettségi szintet, amely feljogosít a következő szint, a mesterképzés megkezdésére.

A mesterfokozat (master; rövidítve: MA, MSc) a második felsőfokú végzettségi szint, amely 24 féléves, a tanárképzés 5 féléves. Mesterképzésre az vehető fel, aki legalább alapfokozatot vagy ezzel egyenértékű főiskolai szintű végzettséget tanúsító oklevelet, illetve egyetemi szintű végzettséget vagy mesterfokozatot szerzett. A képzésre történő felvétel követelményei felsőok tatási intézményenként különbözhetnek.
E képzés teljesítése után el lehet helyezkedni a munkaerőpiacon, vagy jelentkezhetsz doktori képzésre, amely a tudományos fokozat megszerzésére készít fel. Ebben a rendszerben mind a főiskolák, mind az egyetemek indíthatnak alap, mester és doktori képzéseket.

Ennek a rendszernek az egyik legnagyobb előnye, hogy mesterképzésben akár más területen is folytathatod tanulmányaidat, mint ahol alapszakon befejezted, azon kívül, hogy rövidebb idő alatt juthatsz felsőfokú végzettséghez és szakképzettséghez. Érdemes figyelemmel kísérned a főiskolák/egyetemek honlapjait, mivel az alapképzés során elsajátított ismereteid jelentősen be folyásolhatják a további lehetőségeidet. A mesterképzési szakokon a felsőoktatási intézmények többsége biztosítja a képzéshez szükséges ismeretek pótlólagos megszerzésének lehetőségét is. A többciklusú képzés bevezetését követően azonban néhány szakon (gyógyszerész, jogász, építész és néhány művészeti szak) továbbra is egységes, osztatlan képzésben vehetnek részt a hallgatók. Az egységes, osztatlan képzés a mesterfokozat megszerzésével zárul. A képzési idő ebben a képzésben 1012 félév.

Az eddigi képzések során kiadható oklevél megszerzését követően további szakirányú szak képzettséget szerezhetsz. Ez a már megszerzett végzettségre és meghatározott szakképzettségre épülő, újabb végzettséget nem adó képzés, amely speciális szakirányú szakképzettséget tanú sító oklevél kiadásával zárul.

2. Mi fán terem a kreditrendszer?
A tanterv által előírt tanulmányi kötelezettségek teljesítésére fordítandó munkamennyiség mértékegysége a kredit. A kreditrendszerben minden hallgató magának tervezheti meg a ta nulmányi előmenetelét. Ennek a lényege, hogy már a beiratkozáskor megismerheted az oklevél megszerzéséhez előírt feltételeket, és saját magad dönthetsz, hogy mely félévekben mely tan tárgyakat veszed fel. Bizonyos tárgyakat előbb, más tárgyakat később is felvehetsz, így a saját szempontjaid szerint alakíthatod a tanulmányaidat. A sikeresen teljesített tanulmányi munká ért kreditet kapsz. Az oklevél megszerzéséhez félévenként átlagosan 30 kreditet kell megszerez ned, tehát egy 6 féléves képzés során 180 kreditet, egy 10 féléves képzésben 300 kreditet.
Az Egyetem Ügyfélszolgálati Központja, a tanulmányi csoportok és az oktatók persze mindig rendelkezésedre állnak ahhoz, hogy a tanulmányaid megtervezésekor jó döntéseket tudj hozni. Ezt megkönnyítendő az Egyetem minden szakra kidolgozott egy ún. mintatantervet, amelyet hasznosan tudsz alkalmazni a tanulmány előmeneteled megtervezésekor. Ezt követve bizto san össze tudod gyűjteni a képzéshez rendelkezésre álló idő alatt az oklevél megszerzéséhez szükséges krediteket.

A tantervek az első év(ek)re ugyan elég sok korlátozást tartalmaznak, viszonylag szűk mozgástered van a mintatantervtől való eltérésre, viszont ez elfogadható, mert a szakmai tudást ezekben a félévekben alapozod meg. (A szakmai sajátosságok is befolyásolják a választási sza badság mértékét, hiszen pl. egy mérnöki vagy jogi szakma természetesen kisebb mozgásteret enged, míg más szakok esetleg nagyobbat.) Lehetőleg kerüld el azt a csapdát, hogy az első egykét évben lassítasz, és a végén kapkodsz, esetleg veszélybe kerül az állami támogatásra való jogosultságod, vagy – horribile dictum – az ösztöndíjad. Aki viszont teljesíti a mintatan tervben előírt kreditmennyiséget, az a következő évekre általában még nagyobb szabadságot nyer, hogy érdeklődésének inkább megfelelő tárgyakat tanuljon. Ezáltal a kreditrendszer azt is támogatja, hogy a hallgatók azt tudják tanulni, amihez kedvük, érdeklődésük, életpálya elképzelésük inkább vonzza őket.

3. Kicsit bővebben a kreditrendszerről
A kreditrendszer további előnye, ami eltér az eddigi szabályoktól, hogy nem csak az előadá sokon, gyakorlatokon töltött időért jár kredit, hanem az egyéni felkészülés során (pl. labor ban, otthon, terepen stb.) végzett munkáért is. A tantervekben az egyes tantárgyakhoz rendelt megszerezhető kreditek számát úgy határozták meg, hogy az ma már tartalmazza azt a becsült, átlagos egyéni tanulmányi munkát is, amelyet a tárgy teljesítéséhez rá kell fordítanod. (30 ta nulmányi munkaóra = 1 kredit). Ez persze csak egy átlagos szám, vannak hallgatók, akiknek ennél lényegesen kevesebb ráfordítással sikerül jól teljesíteni, míg előfordulhat az is, hogy va lakinek jóval több energiájába kerül ugyanez. A kreditrendszer sajnos ezeket a különbségeket nem tudja kezelni, az átlagos értékek valósághoz közelítése érdekében minden intézményben,így nálunk is, folyamatos vizsgálatok, felmérések folynak. A kreditrendszerben a fentieken túl, ha nem sikerül egy vizsgát teljesítened egy vizsgaidőszakban, akkor nem kell az egész félévet megismételned, mint régen, hanem tovább folytathatod a tanulmányaidat, és a következő fél évben (vagy azt követően) újra felveheted a korábban nem teljesített tárgyat, és teljesítheted. Lehetséges az is, hogy az órákon nem kell részt venned, csak a vizsgát kell megismételned. Sőt, ha az adott tárgy nem tartalmaz kulcsismereteket, amelyek később nélkülözhetetlenek lesznek, akkor akár úgy is dönthetsz, hogy egyáltalán nem ismétled meg sem a tárgyat, sem a vizsgát. Itt azonban felhívjuk a figyelmedet arra, hogy vannak olyan tárgyak a tantervben, amelyek ráépül nek olyan tárgyakra, amelyek kulcsismereteket tartalmaznak, azaz az ott megszerzett ismeretek szükségesek a ráépülő tárgy elvégzéséhez. A tantervek ezeket az előfeltételeket megadják, lehet ilyen előfeltétel egy korábbi tárgy, egy teljes modul vagy egy vizsga. Ha akár szándékosan, akár figyelmetlenségből kihagysz egy előfeltételként nyilvántartott tárgyat, akkor nem tudod felvenni a ráépülő tárgyat mindaddig, amíg az előfeltételt nem teljesíted. Ha későn kapsz észbe, akkor akár az is előfordulhat, hogy a ráépülő tárgyak miatt további féléveket kell beiktatnod, amelyek miatt az okleveled megszerzése későbbi időpontban válik valósággá. A mintatanterv ezeket a sajátosságokat is figyelembe veszi, és a tantárgyak felvételének sorrendjét úgy rendezi, hogy amennyiben követed a mintatantervet, ezt a helyzetet elkerülheted.

Ezért nagyon fontos, hogy a tantervet ebből a szempontból is alaposan tanulmányozd!

Ha problémád adódik az Egyetemi Ügyfélszolgálati Központ, a kari tanulmányi csoportok, oktatók segítenek Neked. A MEHÖK segítségét is érdemes igénybe venned, ha esetleg egy nem, vagy nem egyértelműen szabályozott kérdéskör merül fel. Mindenképpen jobb, ha elő zetesen „békés” úton próbálod a problémát kezelni, és bár az elmúlt években a vitás esetek jogi útra terelése meggyarapodott, a legtöbb esetben az oktatási jogok biztosának állásfoglalását kérve és azt megfogadva lényegesen jobb eredményeket érhetsz el a probléma megoldásában.

Forrás: Ad Valvas 2010

4. Sűrűn használt fogalmak

Aktív félév: valamennyi, az elektronikus és egyes karokon a papír alapú beiratkozást köve tő olyan félév, amelyben a hallgató legalább egy tantárgyat felvesz és a hallgatói jogviszonya fennáll.

Passzív félév: a hallgató saját bejelentése alapján a félév, amelyben egyetlen tantárgyat sem vesz fel.
Fontos! Ebben a félévben a hallgatói jogviszony szünetel, erre az időszakra a diákigazolvány sem jár.

Előzetes követelmény: egy tantárgy ismeretanyagának megértéséhez szükséges, másik tan tárgyban szereplő ismeretanyag vagy kritérium igazolt teljesítése.

Tantárgyfelvétel: egy tantárgy meghirdetett előadási és/vagy tantermi és/vagy laboratóriumi óráira, vagy annak teljesítésére történő jelentkezés. A tantárgyfelvétel feltétele a tantárgy elő zetes követelményeinek teljesítése.

5. A Neptun

A Neptun (Hallgatói Információs és Pénzügyi Rendszer) segítségével lehet beiratkozni, tantár gyakat felvenni, vizsgákra jelentkezni, valamint az Egyetem részére fizetendő díjakat átutalni, tehát a tanulmányokkal kapcsolatos műveleteket elvégezni.

A kari sajátosságok tekintetében mindenképpen olvasd el a kari tájékoztatót! A karok és a Neptuncsoport év elején tájékoztatót is tart.

Az első belépéskor változtasd meg a jelszavadat, hogy csak TE férhess hozzá a személyes ada taidhoz!
A Neptunnal kapcsolatban felmerülő problémákkal keresd a kari Neptunfelelőst, rendszer gazdát, érdeklődj a teremfelügyelőktől vagy a felsőbb éves hallgatóktól.
Melyek a leggyakoribb problémák?

• Nem tudsz tantárgyat felvenni: lehet, hogy a tantárgy keretszáma betelt, ebben az esetben új tárgyat kell választani. Ha kötelező tárgyról van szó, a keretszámnak legalább annyinak kell lennie, mint a hallgatók számának.
• Nem tudsz beiratkozni: a beiratkozási időszakban a rendszer nagyon terhelt. Ha van internethozzáférésed otthon, érdemes inkább a délutáni, vagy a késő esti órákban fellépni a Neptunra. Ebben az időszakban folyamatosan figyeld a Neptunt, mert az esetleges prob lémákról az üzenetek rovatban találhatsz információkat.
• A Neptunrendszer vagy az egyetem weblapjáról: www.unimiskolc.hu, vagy közvetlenül a neptun.unimiskolc.hu címről érhető el. Sok hasznos és aktuális információ található itt, ezért érdemes figyelemmel kísérni a frissítéseket, illetve a rendszerrel kapcsolatos vélemé nyedre kíváncsiak a fórumon vagy elektronikus levélben. A rendszer üzemeltetői rendsze resen adnak tájékoztatást az aktualitásokról az egyetemi újságban is.

6. Beiratkozás, bejelentkezés, regisztráció

Az egyetemi évek során az első félév a beiratkozással kezdődhet meg, azt követően minden félév a bejelentkezéssel kezdődik, amelyek során a Neptunba be kell vezetni a személyi adataid esetleges változásait.

A regisztrációs időben haladéktalanul iratkozz és jelentkezz be, a bejelentkezés elmulasztása esetén a következő félév automatikusan passzív félévnek minősül!

A személyi adataid kitöltésénél különösen figyelj oda, hogy a bankszámlaszámodat helyesen add meg, különben az Egyetem nem tudja átutalni a számládra sem az ösztöndíjat, sem más juttatást. Az adóigazolás miatt ugyanilyen fontos az adóazonosító jel kitöltése is.

A regisztráció során a Neptunon keresztül fel kell venni a következő félév kötelező és fakul tatív tantárgyait. A bejelentkezés a regisztrációs héten a tantárgyfelvétellel válik hatályossá, ebben az időszakban a tantárgyfelvétel még módosítható. Szeretnénk felhívni a figyelmedet a megadott határidők pontos betartására, ugyanis számítógépes rendszerről lévén szó a gép az adott időpont után már nem enged beiratkozni, tárgyat felvenni, vizsgára jelentkezni stb. Határidő után a kari Neptun felelősök el tudják végezni a műveletet, de ezért már különeljárási díjat kell fizetned.

A tantárgyfelvétel előtt nézz utána a tárgyak előkövetelményeinek is. Amikor kiválasztod a felveendő tárgyat (Tanulmányok/Tárgyak/Tárgyfelvétel), a tantárgy neve mellett fel van tün tetve, hogy az adott tantárgy mennyi kreditet ér, így ki tudod kalkulálni, hogy mely tárgyak felvételére van szükséged az adott félév összkreditének teljesítéséhez.

Egyes tárgyak, pl. a testnevelés (a Comenius kivételével), vagy egyes szigorlatok után, bár a tanterv részét képezik, nem jár kreditpont.

A nyelvi képzés után is csak akkor jár kreditpont, ha a szakképesítés követelménye külön leges idegennyelvi feltételt fogalmaz meg. Ebben az esetben egy nyelvvizsgát legfeljebb 5 kreditponttal lehet figyelembe venni.
Nagyon fontos! Amennyiben beiratkozol, de tantárgyakat nem veszel fel, a féléved nem minő sül automatikusan passzív félévnek, ezért ha költségtérítéses képzésben veszel részt, a költség térítést az Egyetem jogosan fogja tőled követelni. Ennek megelőzése érdekében, ha már beirat koztál/bejelentkeztél, de meggondolod magad, írásban kérd a passzív félév engedélyezését!

7. Órák látogatása
A kari tanterv határozza meg a kötelezően látogatandó foglalkozásokat, amelyekről a félév első tanóráján tájékoztatást kell adni, s azt a tanszék hirdetőjén ki kell függeszteni. Ellenkező eset ben a hiányzásokat adminisztratív úton nem lehet szankcionálni, sem az aláírást megtagadni. Néhány oktató előre közli, hogy katalógust (jelenléti ívet) fog vezetni, ez jogában áll. Más nevét felírni, vagy a magunk nevét mással felíratni veszélyes, mert csúnya lebukáshoz vezethet.
A félév elején célszerű egyeztetni az oktatókkal, hogy mi a teendő abban az esetben, ha húsz percet késik az oktató az óra hivatalos kezdésétől számítva. Létezik olyan gyakorlat is, hogy ebben az esetben a hallgatók elmehetnek, mert az óra elmarad. Mielőtt ezt alkalmaznátok, feltétlenül egyeztessetek előre az oktatóval!

8. Zárthelyi (zh) ütemterv
A zh ütemtervet a tanszéki tervek alapján a Tanulmányi Bizottság (továbbiakban: TB) állítja össze a félév harmadik hetének végéig, melyről a hirdetőtábláról értesülhetsz. A szorgalmi időszak utolsó hetében csak javító vagy pót zh íratható.
Amennyiben egy héten több mint két zárthelyi dolgozatot kellene írnod, minél hamarabb keresd meg a HÖKképviselődet, aki ennek a problémának a rendezésében segíteni tud neked.

9. Aláírás, gyakorlati jegy
Pótlási lehetőség: amennyiben a hallgató évközi tanulmányi kötelezettségeinek nem tesz ele get, a tárgyat jegyző oktató legkésőbb a szorgalmi időszak utolsó hetében pótlási lehetőséget köteles biztosítani.
Aláírás megtagadása, elégtelen gyakorlati jegy: a szorgalmi időszakot követően a pótlási le hetőséget a TB engedélyezi, az általa megadott határidőig (ez általában a szorgalmi időszakot követő 12 hét). Erre vonatkozóan a megfelelő nyomtatványon írásban kell kérelmet benyújtani tárgyjegyző oktatói és tanszéki véleménnyel ellátva a kar igazgatási, ügyviteli és szervezési feladatait ellátó hivatalába, a szorgalmi időszak utolsó napjáig. A pótlás teljesítését az előírt határidőig kötelező igazolni.

A félévközi teljesítés pótlására legfeljebb a vizsgaidőszak feléig van lehetőség. Hosszabb be tegség, vagy a hallgató önhibáján kívüli ok, körülmény esetében a félévvégi aláírás határidejét a TB meghosszabbíthatja. Az erre vonatkozó kérelmeket, a szükséges igazolásokkal együtt az utolsó oktatási napig lehet, illetve indokolt akadályoztatás esetén az akadály megszűnése után haladéktalanul kell benyújtani.

Ha felveszel egy alaptantárgyat, és abban a félévben nem teszed le a vizsgát, csak az aláírás feltételeit teljesíted, akkor a következő félévben fel kell venned az alaptantárgy vizsgakurzusát, és ezzel együtt felveheted az alaptantárgyra épülő tárgyat is. Csak abban az esetben élhetsz a fenti lehetőséggel, ha a tantárgy után /R jel van feltüntetve! Az alaptantárgy vizsgáját azonban hamarabb kell letenned, mint az arra épülő tárgyét.

10. Vizsganapok megadása
A tárgy előadója köteles megfelelő számú vizsganapot kijelölni, gondoskodva az egyenletes időbeli elosztásról és a javítás, pótlás lehetőségéről is. Amennyiben a hallgatók nem értenek egyet a kijelölt napokkal, a kérdésben a TB dönt. A vizsgaidőszak előtt két héttel minden hallgató köteles a tanszékek által megadott napokra jelentkezni.
Ha a megadott vizsganapok számát kevésnek tartod, keresd fel a HÖK képviselődet. Célszerű egyeztetni a tanszékvezetővel, és ha őt nem sikerül meggyőzni, ebben az ügyben is a TB segítségét kérhetitek.

11. Vizsgára történő bejelentkezés
Minden hallgató köteles a tanszékek vagy intézetek által megadott napok szem előtt tartásával – a kari előírások szerint – vizsgára jelentkezni a Neptunon keresztül. Az így kiválasztott napon a vizsga előtti utolsó munkanapon 12 óráig díjmentesen lehet változtatni, de ez az időpont karonként változó lehet. Határidő mulasztás és vizsgáról való távolmaradás esetén a hallgató köteles különeljárási díjat fizetni, melynek össze a 2012/2013. tanévben 1500 Ft. A vizsgáról való távolmaradás nem minősíthető sikertelen vizsgának.
Ha nem sikerül arra a napra feljelentkezned, amelyikre szerettél volna, akkor még néhány napig érdemes lehet figyelemmel követni, hogy vane üres hely, mert néha előfordul, hogy vala melyik évfolyamtársad meggondolja magát, és kijelentkezik. A karok többségének gyakorlata szerint, ha a vizsgáról kijelentkezés nélkül távol maradsz, az csökkenti a vizsgalehetőségeid számát, illetve különeljárási díjat kell fizetned!

12. A vizsga rendje és lefolytatása

A vizsga feltételei: félévvégi aláírás és gyakorlati jegy megléte, esetleges költségtérítés vagy tandíj befizetése.
A vizsgákat az Egyetem hivatalos helységeiben kell lefolytatni, ettől – indokolt esetben – el térést csak a dékán engedélyezhet. A hallgató kérésére már az első és/vagy második ismételt vizsgát is. A bizottságba a hallgató kérelmére más oktatót is ki kell jelölni, azon a kar egy to vábbi képviselőjének is részt kell vennie. A vizsga megkezdésekor a hallgató érvényes okirattal (személyi igazolvánnyal, útlevéllel, kártyatípusú igazolvánnyal, vagy diákigazolvánnyal) kell igazolja személyazonosságát.

13. Vizsgaidőszakon kívüli vizsga
A kedvezményes tanulmányi renddel rendelkezők a kari TB engedélyével indokolt esetben teljesíthetnek vizsgákat a vizsgaidőszakon kívül.

14. Sikertelen vizsga ismétlése
Ugyanabban a vizsgaidőszakban utóvizsgadíj ellenében tehető ismételt vizsga. A vizsga első ismét léséért nem kell fizetni, viszont az azt követő ismétlő javítóvizsgá(k)ért már meghatározott összegű vizsgadíjat kell fizetni. Az előírt követelmények nem teljesítése esetén a tantárgyat újra fel kell venni.
A beszámolók „nem felelt meg” minősítését a tanulmányokat lezáró utolsó (államvizsga előt ti) vizsgaidőszak végéig lehet javítani.

További pótlási lehetőség méltányosság körében engedélyezhető.

15. Sikeres vizsga javítása
A Kari Tanács határozza meg a javítás feltételeit, így a kari tanulmányi és vizsgaszabályzatban engedélyezheti több tárgy és gyakorlati jegy javítását is. Vizsgaidőszakon belüli javítás a Kari Tanács által meghatározott számban engedély nélkül is lehetséges. A javított vizsga eredménye érvényes még akkor is, ha az rosszabb, mint az előző.

16. Ki dönt az egyes kérdésekben, és kihez kell fordulni?
A hallgatók tanulmányi és vizsgaügyeiben elsőfokon eljáró testület a karonként működő TB, melynek tagsága felerészt oktatókból, felerészt a kari HÖK delegáltjaiból áll. Az elsőfokú dön tések ellen, a döntés kihirdetésétől számított 15 napon belül fellebbezéssel lehet élni, amelyben a Jogorvoslati Bizottság dönt.

17. Kedvezményes tanulmányi rend, egyéni felkészülés
A Kari Tanács irányelvei alapján a TB engedélyezi a hallgató számára. A kérelmet indoklással, tanszéki és tárgyjegyző oktatói véleményekkel, a kötelezettségek teljesítésének előre egyeztetett módjával és ütemezésével a szorgalmi időszak első hetében kell benyújtani a kar igazgatási, ügyviteli és szervezési feladatait ellátó hivatalába. A kedvezményes tanulmányi rend (egyéni felkészülés) keretében tanuló hallgató tanulmányi és egyéb foglalkozások látogatása alól kaphat felmentést, vizsgákat a vizsgaidőszakon kívül (szorgalmi időszakban) is letehet. Ennek ellenére nem összekeverendő a tanulmányi kötelezettségek alóli felmentéssel! A gyakorlati jegy meg szerzésének határideje külön engedély hiányában a vizsgaidőszak közepe.

Egészségügyi és szociális okokból rászorulóknak, illetve kiemelkedő közéleti, sport és tudományos tevékenységet végzőknek érdemes megpróbálniuk. Párhuzamos képzésben való rész vétel általában elég indok arra, hogy megadják az engedélyt.
A formanyomtatványt valamennyi, az adott félévben érintett oktatóval célszerű aláíratni – ez később Téged védhet!

18. Átvétel
A más felsőoktatási intézményből, más karról, szakról vagy tagozatról való átvétel általános feltételeit a fogadó kar tanácsa határozza meg, de magáról az átvételről az adott kar Felvételi Bizottsága dönt. Csak az vehető át, akinél nem áll fenn a hallgatói jogviszony megszűnését ki váltó feltétel. Az átvétel feltételei elég szigorúak még azonos szakok esetén is, eltérő szakokon még felvételi vizsga is elképzelhető.

19. Párhuzamos képzés
Párhuzamos képzés keretében egyszerre több egyetemen, főiskolán, vagy akár egy intézmé nyen belül több szakra járhatsz. Arra is lehetőség van, hogy a jelentkező – amennyiben felvételt nyert – mindkét intézményben, illetve szakon államilag támogatott formában tanuljon. Ezt úgy lehet megtenni, ha két különböző felvételi időszakban jelentkezik és nyer felvételt.

Abban az esetben, ha a hallgató korábban megkezdett tanulmányait államilag támogatott formában folytatja, illetve párhuzamosan szintén államilag támogatott formában nyert fel vételt, akkor:

• ha legkésőbb az első szakon megkezdett tanulmányai 3. félévében kezdi meg az államilag támogatott párhuzamos képzésben, akkor a két képzésben folytatott tanulmányok egy fél éve csak egy félévnek számít a lehetséges 12 államilag támogatott félévből
• ha viszont később dönt úgy, hogy párhuzamos képzésben is tanulni akar, akkor már a két szakon folytatott tanulmánya két félévnek számít (vagyis a 12 félév államilag támogatott idő félévenként nem egy, hanem két félévvel csökken).

A képzésre való felvételről a kar Felvételi Bizottsága dönt. Ha másik egyetemen nyer felvé telt a hallgató párhuzamos képzésre, akkor azt köteles bejelenteni az Egyetemen az adott kar dékánjának.
Amennyiben a hallgató párhuzamos képzés keretein belül költségtérítéses formában nyer fel vételt az Egyetem valamely karára, abban az esetben fontos tudni, hogy a karok nem rendelkez nek egyeztetett gyakorlattal a költségtérítés kedvezményes mértékéről. A pontos feltételekről, a jelentkezési határidőről az adott karon, tanszéken lehet érdeklődni.

20. Vendéghallgatói jogviszony, áthallgatás
A vendéghallgatói jogviszony feltétele, hogy már rendelkezz legalább egy, teljes értékű hallga tói jogviszonnyal, ami alapján, mint vendéghallgató, bármely másik felsőoktatási intézmény ben folyó képzésben részt vehetsz.

Fontos, hogy ebben az esetben mindkét képzés feltételeit egyidejűleg kell teljesítened!
A vendéghallgatói jogviszony létesítéséhez az Egyetem hozzájárulása szükséges amit csak abban az esetben tagadhat meg, ha a vendéghallgatói jogviszony keretében teljesített krediteket nem tudja beszámítani – a további feltételeket a „fogadó” (másik) felsőoktatási intézmény sza bályzata tartalmazza, azaz ilyen esetben mindkét intézményben érdeklődni kell!

Áthallgatás esetén külön engedély nélkül részt vehetsz az Egyetem bármelyik kara által meg hirdetett valamennyi előadáson. Ha a leckekönyvbe fel szeretnéd venni a tantárgyat, akkor azt legkésőbb a beiratkozást követő két héten belül az illetékes kar TB-ától kell kérned. Az áthallgatás térítésmentes.

21. Felmentés tanulmányi és vizsgakötelezettségek alól
A hallgató félévismétlés, átvétel, párhuzamos képzés, korábbi tanulmányok, külföldi rész képzés stb. alapján felmentést kaphat az adott tárgy hallgatása és/vagy számonkérése alól. A kérelemről a tárgyjegyző oktató és a tanszék javaslata alapján a TB dönt. A felmentések száma nincs maximalizálva.

22. Hallgatói jogviszony megszüntetése
A 2007. szeptember 1-jét megelőzően megkezdett és azóta tanulmányaikat megszakítás nélkül folytató hallgatók esetében: 1. Ha a hallgató egyetemi szintű szakon (MSc képzésben) az első négy, főiskolai szintű szakon (BSc képzésben) az első három egymást – közvetlenül, vagy pasz szív félév(ek) közbeiktatásával – követő aktív félévben nem éri el az összesen a 60, illetve a 45 kreditpontot; 2. egymást követő két alkalommal nem jelentkezett be a következő tanulmányi félévre; 3. a hallgatói jogviszony szünetelését követően nem kezdi meg tanulmányait, a Miskolci Egyetem egyoldalú nyilatkozattal megszünteti a hallgatói jogviszonyt. Feltéve, ha a hallgatót a TB legalább két alkalommal írásban felhívta arra, hogy kötelezettségének a megadott határ időig tegyen eleget és tájékoztatták a mulasztás jogkövetkezményeiről.
A tanulmányaikat 2007. szeptember 1-jét követően megkezdett hallgatók esetében: ha az álla milag támogatott képzésből költségtérítéses képzésbe átsorolt hallgató tanulmányait a költség térítéses képzésben nem kívánja folytatni, illetve a 2. és 3. pontban foglaltak esetében is.

24. Méltányosság gyakorlása
A hallgató, sikertelen tanulmányi kötelezettségeinek javítására vagy pótlására, méltányos sági indokokra hivatkozással, írásbeli kérelemmel fordulhat a kar dékánjához vagy az önálló intézet igazgatójához.
A dékán vagy az önálló intézet igazgatója kérelem esetén szemeszterenként legfeljebb egy szeri alkalommal, egy tantárgyból aláíráspótlást engedélyezhet az adott vizsgaidőszak utolsó napjáig, illetve szemeszterenként legfeljebb egy tantárgyból ismételt vizsgát engedélyezhet a következő szorgalmi időszak regisztrációs hetének utolsó napjáig. Ha a hallgató a dékáni mél tányossági engedéllyel sem tudta sikeresen teljesíteni az elmaradt tanulmányi kötelezettségét, abban az esetben írásbeli kérelemmel fordulhat a tanulmányi rektorhelyetteshez. A hallgató szemeszterenként egy alkalommal, tanulmányai során összesen két alkalommal részesülhet méltányossági engedélyben.

25. Államilag támogatott és a költségtérítéses képzés
A Nemzeti Felsőoktatásról szóló törvényben foglaltak alapján egy személy 12 féléven át foly tathat a felsőoktatásban tanulmányokat államilag támogatott képzésben, ezt nevezzük támo gatási időnek. Amennyiben a támogatási idő alatt nem tudod befejezni tanulmányaidat, azt ezután már csak költségtérítéses képzési formában folytathatod.

Egy adott képzéshez rendelkezésre álló támogatási idő a felsőoktatási törvény szerint legfel jebb két félévvel lehet hosszabb, mint az adott tanulmányok képzési ideje, tehát ha egy 6 féléves képzési idejű képzésben veszel részt, de ténylegesen 6+2=8 félévnél tovább folytatod, a 9. félév től ebben a képzésben már kizárólag költségtérítéses formában folytathatod tanulmányaidat. Fontos, hogy az államilag támogatott képzésben való részvételt nem zárja ki egy már koráb ban szerzett diploma megléte, azonban ha államilag támogatott képzésben valamely képzési ciklusban már abszolutóriumot szereztél, akkor ugyanabban a képzési ciklusban nem vehetsz részt államilag támogatott képzésben.

A Nemzeti Felsőoktatásról szóló törvény előírásai szerint az államilag támogatott és a költ ségtérítéses képzésre történő felvétel nem jelent végleges és változtathatatlan finanszírozási formát, tehát ha államilag támogatott képzésre nyertél felvételt, az csak az első tanévre szól, ha megszerzed a megfelelő számú kreditet, akkor folytathatod a tanulmányaidat államilag támogatott képzésben. Persze mindez fordítva is igaz, ha költségtérítéses képzésben kiemel kedő eredménnyel folytatod a tanulmányaidat, átkerülhetsz államilag támogatott képzésre. A fentiekből kiderülhetett már számodra, hogy a lehető legjobb teljesítmény elérése a cél, erre ösztönöz ez a rendelkezés is. Az átsorolást a tanév végén végzik el a karok, oly módon, hogy rangsort állítanak fel a hallgatók teljesítménye alapján, és a rangsor alapján az alábbiakban kifejtett esetekben átsorolják a hallgatókat egyik képzési formából a másikba. Ha nem sorolt át a kar, akkor ugyanabban a képzési formában folytathatod tanulmányaidat a következő tanév ben, mint az azt megelőzőben. Az átsorolásról szóló döntést a karnak a tanév végét követően, legkésőbb a következő félév kezdetét megelőző 30 nappal kell meghoznia.

Átsorolás államilag támogatott képzésről költségtérítéses képzésre:

Ha az államilag támogatott képzésben tanulmányokat folytató hallgatóról a tanév végén a kar megállapítja, hogy az utolsó két olyan félévben, amelyben hallgatói jogviszonya nem szüne telt, nem szerezte meg legalább az ajánlott tantervben előírt kreditmennyiség 50 százalékát, tanulmányait a következő tanévben csak költségtérítéses képzésben folytathatja. Ez azt jelenti, hogy a kar köteles a hallgatót átsorolni.

Átsorolás költségtérítéses képzésről államilag támogatott képzésre:

Az előzőekben foglaltak miatt, vagy az államilag támogatott hallgatói jogviszony megszünte tése következtében, megüresedett államilag támogatott keretbe az vehető át, aki:

• az utolsó két bejelentkezett félévében megszerezte az ajánlott tantervben előírt kreditmennyiségnek legalább az 50% át és az összesített korrigált kreditindex alapján lét rehozott hallgatói rangsor elején van, továbbá akinek
• az összesített korrigált kreditindexe magasabb, mint az államilag támogatott hallgatók összesített korrigált kreditindex jegyzékén a rangsor alsó ötödénél elhelyezkedő hallgató összesített kreditindexe.
• Nem vehető át államilag támogatott képzési formára az a költségtérítéses hallgató, akinek a korábban igénybe vett államilag támogatott féléveinek száma kettővel fogyatékossággal élő hallgatók esetében néggyel meghaladja az adott szak képzési idejét.

Az átsorolással államilag támogatott képzésbe kerülő hallgatók száma maximum a kar adott tan évben, államilag támogatott képzésben részt vevő összes hallgatójának 15 százalékáig terjed.

II. Hallgatók részére nyújtott támogatások

Az államilag támogatott nappali képzésben részt vevő hallgatók száma után az állam a költ ségvetésben meghatározott normatívát fizet. Az államilag elismert állami, egyházi és alapítvá nyi felsőoktatási intézmények számára az államilag támogatott hallgatók után a költségvetés 2011ben 119.000 Ft/fő/tanév hallgatói normatívát biztosít. Az intézmények saját szabályza taiban rögzített módon, ezen előirányzatból biztosítják a tanulmányi ösztöndíjakat (ebben az első félévre beiratkozó hallgató nem részesülhet), a rendszeres és időszakos szociális támoga tásokat, valamint a tantervi követelményeken túlmenő, kiemelkedő szakmai, tudományos és közéleti tevékenység alapján megállapított ösztöndíjat.
A költségvetés által biztosított hallgatói juttatásoknak két eleme van. Lehetnek szociális vagy teljesítmény alapon elnyert támogatások.

A támogatások összegéről, illetve arról, hogy része sültéle az adott támogatásban, az alábbi szervezeteknél érdeklődhetsz:

• kari Szociális és Ösztöndíj Bizottság – tanulmányi ösztöndíj, kiemelt tanulmányi ösztöndíj, közösségi ösztöndíj, pénzbeli szociális támogatás
• kari Kollégiumi Bizottság – kollégiumi elhelyezés
• a kar igazgatási, ügyviteli és szervezési feladatait ellátó hivatala – köztársasági ösztöndíj, szakmai (termelési) gyakorlat idejére jutó ösztöndíj, tankönyv és jegyzettámogatás
• Egyetemi Ügyfélszolgálati Központ – BURSA HUNGARICA Felsőoktatási Önkormányzati Ösztöndíj, Diákhitel.

1. Szociális támogatás
A szociális alapú támogatások típusai:

• a tanulmányok kezdő szakaszában, az első félévben kifizetett (iskolakezdő) alaptámogatás a szociálisan rászoruló hallgatók részére fizetett rendszeres szociális ösztöndíj
• az egyszeri szociális problémák (pl. haláleset) esetében nyújtható rendkívüli szociális tá mogatás.

A szociális támogatást pályázati úton lehet elnyerni, a pályázatot a felsőoktatási intézmények bonyolítják le. Az (iskolakezdési) alaptámogatásban pályázati úton részesülhetnek a hallgatók, melynek mértéke a hallgatói normatíva 50%-a (mesterképzés esetében 75%-a).
Legalább a hallgatói normatíva 20%-ának megfelelő havi összegű rendszeres szociális ösztön díjat keli nyújtani annak a hallgatónak, aki:

• fogyatékossággal élő vagy egészségi állapota miatt rászorul,
• vagy halmozottan hátrányos helyzetű, vagy családfenntartó, vagy nagycsaládos,
• vagy árva.

Legalább a hallgatói normatíva 10%ának megfelelő havi összegű rendszeres szociális ösz töndíjban részesül az, aki:

• hátrányos helyzetű,
• vagy félárva,
• vagy gyámsága nagykorúsága miatt megszűnt.

A hallgatói normatíva 30 %-a szolgál szociális támogatásra, amelyből a rendszeres, illetve az eseti (rendkívüli) szociális támogatás, valamint az alaptámogatás adható. A megfelelő kérelem és az igazolások határidőre történő beadása után a SZÖB bírálja el a pályázatokat. A támogatás 5 hónapra szól.
Teljesítmény alapú támogatások

2. Tanulmányi ösztöndíj
A hallgató a második félévtől tanulmányi ösztöndíjban részesülhet, amelynek minimális mértéke a hallgatói normatíva 5%a. A tanulmányi ösztöndíj esetében – tekintettel arra, hogy a különböző képzésekben nem azonos feltételekkel lehet jó eredményt elérni – a tanulmányi teljesítmény alsó értéke képzési területenként az intézmény térítési és juttatási szabályzatában kerül meghatározás ra. Tanulmányi ösztöndíjban az államilag támogatott hallgatók legfeljebb 50%-a részesülhet.

Az előző félév átlaga alapján kiszámított, az adott szak és évfolyam eredményeitől függő ösz töndíj a tanulmányi ösztöndíj. A bankszámlára érkezik általában minden hónap 10. napjáig. Feltétele az ösztöndíjhoz szükséges tanulmányi átlag elérése, ami karonként különböző, illetve a Neptun rendszerben rögzített bankszámlaszám és adóazonosító jel megléte.

3. Kiemelt tanulmányi ösztöndíj
Pályázat alapján kiemelkedő tanulmányi, tudományos, kutatási tevékenységet végző hallga tók kaphatják egy félévre. Összege az adható tanulmányi ösztöndíj maximuma. A tanulmányi ösztöndíj és a kiemelt tanulmányi ösztöndíj mértéke összesen nem haladhatja meg a hallgatói normatíva négyszeresét. A kar nappali tagozatos hallgatói létszámának maximum 3 %át meg nem haladó mértékben adományozhatja a SZÖB a kari HÖK egyetértésével és a dékán által meghatározott számban és feltételek mellett.

4. A Köztársasági Ösztöndíj
Az oktatási miniszter a kiemelkedő tanulmányi eredményű és tudományos diákkörben, il letve szakmai területen kimagasló munkát végző hallgatók részére egy év időtartamra köz társasági ösztöndíjat adományoz. Köztársasági ösztöndíjban a felsőoktatási intézmény nappa li tagozatos alapképzésben illetve mesterképzésben részt vevő hallgatóinak 0,8%a két lezárt félév, illetve legalább 55 kredit megszerzése után részesülhet. Az ösztöndíj összegét az éves költségvetési törvény határozza meg, 2012ben ez 34000 Ft/hó.
A két lezárt félévet maga mögött tudó hallgatók pályázatait a kar TBa rangsorolja, s javaslatot tesz az egyetem tanulmányi rektorhelyettesének, aki azt a Szenátus javaslatára felterjeszti az oktatási miniszternek. Kiemelkedő tanulmányi eredmény, szakmai és tudományos tevékenység elismeréséül jár ez az ösztöndíj.

5. Kollégiumi elhelyezés
Az Egyetemen a kollégiumi felvételt a HÖK Kollégiumi Bizottsága intézi. A Bizottság a karok kollégiumi alelnökeiből áll össze. Elsőfokon ők döntenek minden tanév júniusának elején a kol légiumi felvételeket illetően. A kollégiumi férőhely odaítélésének négy szempontja van: szociá lis helyzet, lakóhelytől való távolság, tanulmányi eredmény és közösségi munka. A kollégiumi felvételi pályázatot minden év májusában kell benyújtani a Kollsys elektronikus pályáztatási rendszeren keresztül. Ez az időpont a hirdetőkön ki van függesztve május elejétől a kollégium épületeiben, illetve a Diák Iroda hirdetőjén.
A kollégiumi felvétel 10 hónapra szól. Ha megüresedett hely áll rendelkezésre, a kari alelnök évközi felvétellel tud kollégiumi helyet biztosítani annak, aki arra rászorul.

6. Lakhatási támogatás
A kollégiumi ellátásra jogosult államilag finanszírozott nappali képzésben részt vevő azon hallgatók után, akik nem kaphattak kollégiumi férőhelyet, 2006. szeptember 1jétől 60 000 Ft/fő/év összegű lakhatási támogatást biztosít a költségvetés. Az intézmények szabály zataik szerint használják fel ezt az összeget albérleti támogatásra, kollégiumi célú férőhelyek bérlésére vagy kollégiumi férőhelyek bővítésére. A helyben lakó diákok 5%a után is megkapja a támogatást az intézmény.
Az Egyetem kollégiumi férőhelyek bérlésére használja a lakhatási támogatás összegét, így abból a hallgatók közvetlenül nem részesülnek.

7. Tankönyv és jegyzettámogatás, sport és kulturális célú támogatás
A központi költségvetés az államilag finanszírozott nappali tagozatos hallgatók után évente hallgatónként 11 900 Ftot biztosít tankönyv és jegyzettámogatásra, valamint sport és kultu rális tevékenységek támogatására. Ennek felhasználását az 51/2007. (III. 26.) kormányrendelet, valamint az intézményi SzMSz rögzíti. Az Egyetemen a tankönyv és jegyzettámogatás összegé nek 56%a a szociális ösztöndíjakra kerül felhasználásra; kulturális, valamint sporttevékenység támogatására az összeg 20%a szolgál.

8. Bursa Hungarica Felsőoktatási Önkormányzati Ösztöndíj
Az Oktatási Minisztérium a települési és megyei önkormányzatokkal együttműködve a 2000/2001. tanév során indította be a Bursa Hungarica Felsőoktatási Önkormányzati Ösztön díjpályázatot (www.bursa.hu) a felsőoktatási intézménybe jelentkezni kívánó, illetve a hivatalos képzési keretidőn belül államilag finanszírozott, teljes idejű alapképzésben, mesterképzésben, egységes, osztatlan képzésben vagy felsőfokú szakképzésben nappali tagozaton, tanulmányo kat folytató hátrányos szociális helyzetű fiatalok számára. A pályázat beadásának feltételeit, az Ösztöndíj odaítélésének részletes szabályait a felsőoktatásért felelős miniszter rendeletben állapítja meg. A pályáztatást, odaítélést a települési önkormányzatok végzik.
A Bursa Hungarica többszintű támogatási rendszer, amelynek pénzügyi fedezeteként három forrás szolgál:

• a pályázó állandó lakhelye szerinti illetékes települési önkormányzat támogatása (települési önkormányzati ösztöndíj),
• ennek esetleges megyei kiegészítése (megyei önkormányzati ösztöndíj),
• a Nemzeti Erőforrás Minisztérium támogatása (intézményi ösztöndíjrész), amelynek havi összege a települési (és a megyei) önkormányzati támogatással megegyező, de a tárca által évente meghatározott értéket meg nem haladó összeg (jelenleg 5.000 Ft/hó/fő).

9. Diákhitel
a Diákhitel1 legfontosabb jellemzői:

1. A Diákhitel1 bármire szabadon elkölthető.
2. Nincs hitelbírálat. Nem kell kezes és egyéb fedezetre sincs szükség. Minden 35 év alatti, aktív hallgatói jogviszonnyal rendelkező felsőoktatásban tanuló igénybe veheti. Maximum 10
3. szemeszterre kérhető.
4. Egy szemeszterre maximum 250 ezer forint igényelhető. Havi részletekben vagy szemeszterenként egy összegben is felvehető a hitel.
5. A jogszabályok tiltják, hogy a Diákhitel1 kamatából üzleti haszonképződjön.
6. A Diákhitel1 változókamatozású. Kamata 2012 első félévében 8%. Ez a mérték a bankok által nyújtott hasonló jellegű forinthitelek átlagos kamatának a felét sem éri el.
7. Csakúgy, mint minden hitel, a Diákhitel1 is kamatozik, attól kezdve, hogy az első összeget
8. átutalják a hallgató folyószámlájára.
9. A törlesztést csak a hallgatói jogviszony megszűnése utáni negyedik hónaptól,de legkésőbb a 35. életév betöltése után kell elkezdeni. A törlesztés szabályait úgy alakították ki, hogy a visszafizetés rugalmas és teljesíthető legyen, emellett lehetőség van a törlesztés mérséklésé re és különféle kedvezmények igénybevételére. Törleszteni akkor is kell, ha valakinek nincs munkaviszonya.
10. A törlesztőrészlet a törlesztés első két naptári évében a minimálbérhez, később a két évvel korábbi jövedelemhez igazodik. Bárki szabadon felgyorsíthatja a hitelvisszafizetést azzal, hogy díjmentesen előtörleszt, akár a tanulmányi évek alatt is.
11. Már számos egyetemen és főiskolán elérhető az ún. engedményezés,ami az igényelt Diákhitel1 felsőoktatási intézménybe történő közvetlen átutalását jelenti. Ezáltal rögtön a szemeszter kezdetén be lehet iratkozni.
12. A Diákhitel1 igénylése rendkívül egyszerű és gyors. A www.diakhitel.hu honlap Diákhitel Direkt nevű elektronikus hitel igénylési oldalán kitölthetőek az igényléshez szükséges nyomtatványok, melyeket a Diákhitel Központtal együttműködő bankfiókokban, takarékszövetkezetekben, postahivatalokban és a felsőoktatási intézményekben lehet leadni. Az igényléshez szükséges dokumentumok be is szerezhetők az előbb felsorolt partnereknél.

A Diákhitel2 legfontosabb jellemzői:

1. A kötött felhasználású Diákhitel2 megoldja a magas képzési költségek problémáit.
2. Nincs hitelbírálat. Nem kell kezesés egyéb fedezetre sinc sszükség. Minden3 5év alatti,aktív hallgatói jogviszonnyal rendelkező felsőoktatásban tanuló igénybe veheti. Maximum 10 szemeszterre kérhető.
3. A felvehető összegnek nincs felső határa. Akkora összeget vehet fel az állami részösztöndíjas és önköltséges képzésben részt vevő hallgató, amekkora az intézmény felé fennálló fizetési Az igénylet hitelt a Diákhitel Központ közvetlenül az egyetem/főiskola szám lájára utalja.
4. A jogszabályok tiltják, hogy a Diákhitel kamatából üzleti haszon képződjön.
5. A Diákhitel2 állami kamattámogatással működik. Az ügyfél által fizetendő kamatévi2 %,a fennmaradó kamatrész különbözetét az állam havonta egészíti ki. Ez a mérték a bankok által nyújtott hasonló jellegű forinthitelek átlagos kamatának a töredékét sem éri el.
6. Csakúgy, mint minden hitel,a Diákhitel2 is kamatozik,attól kezdve,hogy az első összeget átutalják az intézmény folyószámlájára.
7. A törlesztést csak a hallgatói jogviszony megszűnése utáni negyedik hónaptól,de legkésőbb a 35. életév betöltése után kell elkezdeni. A törlesztés szabályait úgy alakították ki, hogy a visszafizetés rugalmas és teljesíthető legyen, emellett lehetőség van a törlesztés mérséklésé re és különféle kedvezmények igénybevételére. Törleszteni akkor is kell, ha valakinek nincs munkaviszonya.
8. A törlesztőrészlet a törlesztés első két naptári évében a minimálbérhez, később a kétévvel korábbi jövedelemhez igazodik. Bárki szabadon felgyorsíthatja a hitelvisszafizetést azzal, hogy díjmentesen előtörleszt, akár a tanulmányi évek alatt is.
9. A Diákhitel2 igénylése rendkívül egyszerű és gyors. A www.diakhitel.hu honlap DiákhitelDirekt nevű elektronikus hiteligénylési oldalán kitölthetőek az igényléshez szükséges nyomtatványok, melyeket a Diákhitel Központtal együttműködő bankfiókokban, takarékszövetkezetekben, postahivatalokban és a felsőoktatási intézményekben lehet leadni. Az igényléshez szükséges dokumentumok be is szerezhetők az előbb felsorolt partnereknél.

részletes tájékoztatót a www.diakhitel.hu oldalon olvashatsz.

III. a hallgatók által fizetendő díjak, térítések

A térítési díjak megállapításának rendjét a felsőoktatási törvény szerint a térítési és juttatási szabályzatban kell meghatározni, azzal a megkötéssel, hogy az nem lehet magasabb, mint az önköltség.

1. A költségtérítés
A költségtérítéses képzésben részt vevő hallgatók költségtérítést fizetnek. A költségterítés mértékét a karok állapítják meg, ezért a költségtérítés mértéke karonként és képzési formánként eltérő.
A Rektor jogkörében a Tanulmányi Rektorhelyettes a költségtérítéses képzésben részt vevő hallgatóinak adhat költségtérítési kedvezményt vagy költségtérítés mentességet, illetve lehető sége van arra, hogy a kiváló eredménnyel teljesítő költségtérítéses hallgatókat a megüresedett, államilag finanszírozott képzési helyekre átvegye (átsorolás: lásd az A/25. pontban!).

2. Szolgáltatási díjak
Félévközi feladat, beszámoló eredeti beadási határidejének elmulasztása 1500 Ft
Második és minden további igazolatlan távolmaradás a vizsgáról 1000 Ft
Kollégiumi díj befizetésének elmulasztása a fizetési határidőig 1000 Ft
Késedelmi díj a költségtérítés befizetésének elmulasztása esetén havonta 3000 Ft
A tanrend módosítása a hallgatói információs rendszerben és a leckekönyvben szereplő tárgyak eltérése esetén (tantárgyanként!) 2000 Ft
Leckekönyv leadásának elmulasztása, vagy amennyiben a leckekönyv
nem zárható le a vizsgaidőszakot követő hét utolsó napjáig 5000 Ft
Szakirányválasztás pótlása határidőn túl 1500 Ft
Tantárgy felvétele harmadik és minden további alkalommal 3000 Ft
Ugyanazon tárgyból a második és minden további aláírás és gyakorlati jegy pótlása 1500 Ft
Ugyanazon tantárgyból letételre kerülő vizsga 1500 Ft
Ugyanazon tárgyból letételre kerülő negyedik vizsga 2500 Ft
Ugyanazon tárgyból letételre kerülő ötödik vizsga 3500 Ft
Ugyanazon tárgyból letételre kerülő hatodik vizsga 4500 Ft
Ugyanazon tárgyból letételre kerülő hetedik és minden további vizsga 5950 Ft
Harmadik, és minden további ismétlés esetén a záróvizsga díja 3000 Ft
Méltányossági rektori, dékáni vizsga (tantárgyanként) 3000 Ft
Méltányossági rektori, dékáni aláírás és gyakorlati jegy pótlása (tantárgyanként) 3000 Ft
Sikeres vizsga javítása (egyszeri lehetőség) ingyenes

3. Kollégiumi térítési díj
A kollégiumi férőhelyeket komfortfokozatokba kell besorolni, és a kollégiumi díjat ezek sze rint kell megállapítani.

A komfortfokozatok megállapításának szabályai:

1. csak az I. kategóriába sorolható az a kollégiumi férőhely, melynél a vizesblokk közös hasz nálatú, egy helyiségbe 3 vagy annál több fő kerül elhelyezésre és az épület 10 éven belül nem volt felújítva;
2. a II. kategóriába sorolható be a kollégiumi férőhely, ha egy helyiségben 3 főnél kevesebb kap elhelyezést;
3. III .kategóriába sorolható be a kollégiumi férőhely, amennyibens zobánként, vagy két szobánként komplett vizesblokk van kiépítve, egy helyiségben 3 főnél kevesebb kap el helyezést;
4. IV. kategóriába sorolható be akollégiumi férőhely, amennyiben szobánként,vagy kétszobánként komplett vizesblokk van kiépítve, egy helyiségben 3 főnél kevesebb kap elhelyezést és az épület 10 éven belül fel lett újítva.

A fentiek alapján a kollégiumi alapdíj összege az államilag támogatott hallgatók számára jelen leg az E/1 Kollégiumban 11 000 Ft/hó/fő, az E/2–E/6 kollégiumokban 9 000 Ft/hó/fő, a Dezső Lajos Kollégiumban 8 000 Ft/hó/fő, az UniHotel Diákotthonban 16 000 Ft/hó/fő. A részösztön díjas képzésben résztvevő hallgatók számára az E/1 kollégiumban 13 900 Ft/hó/fő, az E/2–E/6 kollégiumokban 11 900 Ft/hó/fő, az UniHotel Diákotthonban 18 900 Ft/hó/fő. A költségtérí téses képzésben résztvevő hallgatók kollégiumi térítése a Dezső Lajos kollégiumban 12 600 Ft/ hó/fő, az E/1 kollégiumban 16 800 Ft/hó/fő, a E/2–E/6 kollégiumokban 14 800 Ft/hó/fő, az UniHotel Diákotthonban 21 800 Ft/hó/fő. A kollégiumi díjak fizetése a Neptun tanulmányi rendszer Pénzügyi modulján keresztül történik.

IV. az oklevélmelléklet

Az oklevélmelléklet a felsőoktatási intézmény által az oklevél mellé kiállított közokirat. A dokumentum részletes tájékoztatást nyújt az oklevél tulajdonosának végzettségéről és szak képzettségéről, a tanult tantárgyakról, a megszerzett kreditekről, az elért tanulmányi eredmé nyekről, a diplomát kiállító felsőoktatási intézményről, a magyar felsőoktatás rendszeréről, te hát mindarról, ami fontos információ lehet a munkavállalás és a továbbtanulás szempontjából. Az oklevélmelléklet célja, hogy a felsőoktatásban szerzett képesítést igazoló oklevél mellékle teként részletes és tárgyszerű információt adjon az oklevél tulajdonosa által folytatott és sike resen befejezett tanulmányok jellegéről, szintjéről, tartalmáról és ez által segítséget nyújtson a képesítések átláthatóságához és megalapozott elismeréséhez külföldön. Az oklevélmellékletnek elsősorban információs értéke van, magyar és angol nyelven adjuk ki az oklevéllel egyidejűleg. Az első kiadása ingyenes.

V. viták rendezése a felsőoktatásban

1. Jogorvoslat a Miskolci Egyetemen
A hallgatónak, amennyiben úgy véli, hogy a meghozott döntés nem jogszerű, joga e döntéssel szemben tizenöt napon belül ún. jogorvoslati kérelemmel élnie. Ekkor egy, az eredeti döntést meghozó személytől, testülettől független bizottság (vagy az intézmény rektora) ismételten elbírálja a kérelmet. A másodfokú döntéshozónak lehetősége van az elsőfokú döntés meg semmisítésére, megváltoztatására, illetve helybenhagyására. A másodfokú döntéssel szemben bírósághoz lehet fordulni, ahol a tapasztalatok szerint viszonylag rövid idő alatt elbírálják a beadványokat. Ugyanezzel az eljárással lehet élni akkor is, ha a döntéshozó nem hozza meg a döntést, ezáltal okozva érdeksérelmet a hallgatónak. Nem lehet azonban felülbírálati kére lemmel élni a tanulmányok értékelésével kapcsolatos kérdésekben, kivéve, ha az értékelésre irányuló eljárás (azaz a vizsga) lebonyolítása szabálytalan volt.

Fontos tudni, hogy a döntéseket a legtöbb esetben írásban közölni kell a hallgatóval, ha azt ő kéri, kötelező írásba foglalni a döntést. A másodfokú eljárásban minden esetben írásban kell a határozatot átadni a hallgató részére. Nagyon fontos figyelemmel lenni a határidő betartására, mivel ezek ún. jogvesztő határidők. Tehát ha a felülbírálati kérelem a tizenhatodik napon ér kezik meg, az intézménynek nincsen jogában foglalkoznia vele.
Az Egyetemen a kollégiumi ügyek kivételével alapvetően a tanulmányi rektorhelyettes (a bi zottság elnöke) a karok (oktatási jogú önálló intézetek) és a MEHÖK által delegált tagok és póttagok alkotta Hallgatói Jogorvoslati Bizottság tagjaiból létrehozott 3 tagú testület folytatja le az eljárást.
Kollégiumi felvételi és térítési ügyekben a 3 tagú Kollégiumi Jogorvoslati Bizottság jár el, amelynek összetétele: elnöke a kollégium hallgatói ügyekért felelős igazgatóhelyettese, az egye tem teljes munkaidőben alkalmazott oktatói közül a tanulmányi rektorhelyettes által kijelölt személy, a MEHÖK képviselője.
Mindkét bizottságra vonatkozó eljárási szabályok:
A fellebbezést az I. fokú döntést meghozó személy, testület felé, a döntés közlésétől, ennek hiányában a tudomásszerzéstől számított 15 napon belül lehet benyújtani.
Az érdemi határozatot a kérelem előterjesztésétől számított 30 napon belül meg kell hozni. A hallgató vagy képviselője az eljárás során keletkezett iratokba betekinthet, azokról másolatot készíthet. A bizottság a következő másodfokú döntéseket hozhatja: a kérelmet elutasítja; a dön tés elmulasztóját döntéshozatalra utasítja; a döntést megváltoztatja; a döntést megsemmisíti és a döntéshozót új eljárás lefolytatására utasítja.

2. Bírósági felülvizsgálat
A hallgató a jogorvoslati eljárás során hozott döntés bírósági felülvizsgálatát – a BorsodAba újZemplén Megyei Bíróságnál – kérheti, annak közlésétől számított 30 napon belül, jogsza bálysértésre, ill. hallgatói jogviszonyra vonatkozó rendelkezések megsértésére hivatkozással.
Az ügyben a jogorvoslati eljárás során hozott döntés a közléssel jogerős és végrehajtható. Ha probléma merül fel a tanulmányaid kapcsán, vagy a hallgatói jogviszonyoddal összefüggésben bármivel, azt mindenképpen időben jelezd a HÖKnek. Ahhoz, hogy érdemben segíteni tud junk, feltétlenül szükséges, hogy megfelelő időben értesüljünk a problémáról!
k a problémáról!

3. Az Oktatási Jogok Biztosa
Az oktatási jogok biztosa elősegíti az oktatás résztvevőit (tanárokat, oktatókat, diákokat, hallgatókat stb.), illetve azok közösségeit megillető, oktatással kapcsolatos állampolgári jogok érvényesítését. Az oktatási jogok biztosa működése során kizárólag az oktatási miniszternek tartozik felelősséggel.
Egyedi ügyben az oktatás bármely résztvevője (tanuló, szülő, pedagógus, hallgató, kutató, oktató, valamint ezek közösségei) panaszt emelhet, amennyiben úgy véli, hogy jogait sérelem érte, illetve jogsérelem veszélye áll fenn.
Az oktatási jogok biztosához akkor fordulhatsz, ha egy határozat, intézkedés, illetve ezek hiánya jogaidat sérti, illetve jogsérelem közvetlen veszélyét idézi elő, vagy ha az oktatásban résztvevők közösségeinek (pl.: hallgatói önkormányzat) jogai az egyéni jogsérelmekkel azo nos védelmében részesülnek. Az oktatási jogok biztosához írásbeli vagy szóbeli kérelemmel lehet fordulni.
Az oktatási jogok biztosa minden beadványt megvizsgál, de elutasítja a beadványt, ha:

• azt nem az arra jogosult nyújtja be
• az egyéves határidő lejárta után nyújtjuk be
• a kérelmező nem merítette ki a rendelkezésre álló jogorvoslati lehetőségeket
• az ügyben bírósági eljárás indult vagy jogerős határozat született
• az adott ügyben az oktatási jogok biztosa már eljárt, és a beadvány nem tartalmaz új té nyeket
• az név nélkül érkezik
• az ügy nem tartozik az oktatási biztos hatáskörébe (ez utóbbi esetén értesíti a kérelmezőt, hogy mely más szervhez fordulhat).

VI. a felsőoktatásra vonatkozó fontosabb jogszabályok

2011. évi CCIV. törvény a nemzeti felsőoktatásról
289/2005. (XII. 22.) Korm. rendelet a felsőoktatási alap és mesterképzésről, valamint a szak indítás eljárási rendjéről
53/2006. (III. 14.) Korm. rendelet a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. tör vény felsőoktatásban való végrehajtásáról és a felsőoktatási intézményekben történő foglal koztatás egyes kérdéseiről
79/2006. (IV. 5.) Korm. rendelet a felsőoktatásról szóló 2005. évi CXXXIX. törvény egyes ren delkezéseinek végrehajtásáról
221/2006. (XI. 15.) Korm. rendelet a Felsőoktatási Minőségi Díjról
237/2006. (XI. 27.) Korm. rendelet a felsőoktatási intézmények felvételi eljárásairól
33/2007. (III. 7.) Korm. rendelet doktori iskola létesítésének eljárási rendjéről és a doktori fokozat megszerzésének feltételeiről
51/2007. (III. 26.) Korm. rendelet a felsőoktatásban részt vevő hallgatók juttatásairól és az általuk fizetendő egyes térítésekről
50/2008. (III. 14.) Korm. rendelet a felsőoktatási intézmények képzési, tudományos célú és fenntartói normatíva alapján történő finanszírozásáról
137/2008. (V. 16.) Korm. rendelet az idegennyelvtudást igazoló államilag elismert nyelvvizs gáztatásról és a külföldön kiállított, idegennyelvtudást igazoló nyelvvizsgabizonyítványok Magyarországon történő honosításáról
1/2012. (I. 20.) Korm. rendelet a hallgatói hitelrendszerről
15/2006. (IV. 3.) OM rendelet az alap és mesterképzési szakok képzési és kimeneti követel ményeiről.
248/2012. (VIII. 31.) Korm. rendelet a nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény végrehajtásához szükséges egyes rendelkezésekről