Miskolci Egyetemi Gólyatábor vagyis a bALEK7

Ne maradj le èleted legjobb egyetemi bulijàról

Fogalma sincs az embereknek milyen kép él a fejükben egy gólyatáborról és igazából, én sem tudom megmondani mivel nem voltam még ilyen rendezvényen. Ennek egy olyan egyszerű oka van, miszerint én a Miskolci Egyetemre járok. Persze mi se lógunk ki a sorból, a többi felsőoktatási intézményhez hasonlóan nekünk is van egy olyan többnapos rendezvényünk, aminek a cél közönsége a frissen felvett hallgatok, és lényege hogy megismertessük velük a campusunk területét, egyetemünk szokásait és felkészítsük őket arra a változásra, ami a gimnázium után vár rájuk az egyetemen. És hogy mi ennek a neve? Dobpergés hölgyeim és uraim: ez a bALEK7! Elsőre valóban furán hangzik, hiszen a balek szó egyértelműen a friss egyetemi polgárra utal és még hülyén is van leírva.

Hogy mi különbözteti meg a mi bALEK7-ünket a többi egyetemi gólyatábortól? Nagyjából ezer emlék, hangulat és mentalitás, amit a szervező csapat közvetít a gólyák felé. Lehet, kicsit hangosak vagyunk, meglepően magázódunk a kis gólyákkal annak ellenére, hogy (jó esetben) egy kezünkön meg tudjuk számolni a köztünk lévő évek számát, ezek mellett mégis arra törekszünk, hogy mindenki jól érezze magát és olyan történetekkel térjen haza, amelyeket még sok-sok éven keresztül fog mesélni egy-egy sör mellett. Amikor a gólyák vonata/busza megérkezik, vagy éppen a szülők félve nyitják ki nekik a kocsi ajtaját, hogy itt hagyják gyermekeiket a mi felügyeletünk alatt, egyből észrevesznek valami valóban fura dolgok: ezek egyenruhában vannak?! Ezt mit jelent? És ami még furább, majd mindegyik más. Színes foltok, feliratok, kitűzők. Istenem, de jól néznek ki, NEKEM IS KELL! Aztán a már említett második furcsaság… magázódnak, azt is jó hangosan.

Fura szavakat kiabálnak: Jó Szerencsét! Vivát! Pogány, bALEK,Firma, EKS! és a leggyönyörűbb: Selmec!

Hűha, na most vagy rossz helyre keveredtem, vagy valami nagyon új dolog fog megnyílni előttem. Gondolhatja a kis gólya, aki a gimnázium vége felé nagy mellénnyel járta a folyosókat és magáénak érezte a világot. Történelem órán találkozhatott azzal a szóval, ami a legmegfelelőbben leírná az itteni viszonyokat: hierarchia. Nagyon hamar rájönnek a gólyák, hogy ők vannak legalul, utána következnek a másod évesek. Ők végzik a legtöbb fizikai munkát az elkövetkező pár napban, nekik még nincs egyenruhájuk, sem akkora szavuk, mint a többieknek, de büszkén logisztikázzák a sörpadokat, fát, üstöt és minden egyéb kelléket, ami szükséges a programokhoz. Hivatalosan ők a bALEKOK. Akik fölöttük ügyelnek pedig a Firmák. Na de akkor mi/ki is vagyok én? Teheti fel a kérdést az egyszeri gólya.

Hát barátocskám, mindenféle negatív érzés nélkül, Te vagy jelenleg a kis pogány, akinek fogalma sincs hova és mibe keveredett. Na de ezek a nagyszerű szervezők nem hagynak téged a tudatlanság börtönében, hamar maga mellé ültet a csapattársaiddal és elmagyarázza minek is lesztek a részese.

A Selmeci hagyományokból fogsz most egy jó mélyet meríteni az elkövetkező pár nap során. Majd 300 éves múltra visszatekintő hagyományok ezek, amelyeket a diákok azért hoztak létre sok évvel ezelőtt, hogy egymást segítség és egy kis színt vigyenek a diákéletbe. Az egyenruha típusa befolyásolja, milyen karra jár az adott hallgató, bizonyos foltoknak jelentésük van. És van pár hallgató fura szalagban, aki a többi Firma között is nagyobb megbecsüléssel rendelkezik.

Hangos zene, jó hangulatú diákok mindenhol, rengeteg program, a magyar zenei élet egy-egy kiemelkedő alakja esténként, kevés pihenés. Azt hiszem, ezek jellemzik a legjobban a MI bALEK7-ünket!

Szerző: Tóth Levente Dávid – ME-HÖK Kommunikációs Csoport

Nézd meg a ’18 és ’17-es Gólyatábor vagyis bALEK7 aftermovie-ját

JELENTKEZZ A 2019-ES BALEK7-RE!